Mit és mire fizet, milyen károkat térít a kötelező biztosítás


Kivétel nélkül minden gépjármű tulajdonosnak vagy üzemben tartónak rendelkeznie kell kötelező biztosítással, hiszen a másnak okozott károkat esetére ez nyújt fedezetet. Ha a gépjármű tulajdonosnak nincs megkötve ez a módozat, súlyos következményekkel kell számolnia. A kötelező biztosítást minden olyan személy-, és tehergépjárműre meg kell fizetni, melyet a KRESZ szablyai szerint járműnek minősítenek. Ezeken kívül pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, és minden rendszámmal rendelkező lassú járműre is kötelező biztosítási szerződést kell kötni.


Most nézzük, milyen károkat térít a kötelező biztosítás? A kötelező biztosítás nem egy szabadon választható módozat, éppen azért, mert abban az esetben fizet helyettünk a biztosító a vétlen félnek, ha mi okozunk kárt. De fontos tudni, hogy a kárt okozó ügyfél biztosítója csak abban az esetben téríti meg az okozott kárt, ha a kárt okozó ügyfelet egyértelműen felelőssé lehet tenni a baleset előidézésben. Amennyiben a felelősség megállapítható, akkor a biztosító kifizet minden olyan kárt, melyet a biztosított személyek, és a biztosított gépjármű a baleset folyamán elszenvedett. A kártérítés során kétféle kifizetést különböztethető meg, az egyik a dologi károk kártérítése, a másik pedig a személyi sérülések miatti károk megfizetése.

Mindenkinek tisztában kell lennie biztosítási szerződése tartalmával, ebben fel van tüntetve minden esetben, hogy mit és mire fizet a biztosító. A kötelező felelősségbiztosítási jogszabály tételesen felsorolja, hogy mely eseményekre, károkra nem terjed ki a kötelező felelősségbiztosítás. Így például a legfontosabb tudnivaló, hogy a károkozó gépjárművében keletkezett kárra nem nyújt fedezetet a kötelező biztosítás, valamint nem térít a biztosítás az olyan károkra, amely a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak. Nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy szintén nem terjed ki álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett kárra, nem terjed ki az üzemi balesetnek minősülő, valamint a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett károkra.